2.fejezet

Ha futsz, csak előbb botlunk egymásba

Miután hazacipeltem Grétát a házibuliból , még két órán keresztül fogtam a haját a wc felett és hallgattam a sűrű bocsánatkéréseit. Nem voltam rá mérges, hiszen tudtam , hogy hasonló helyzetben ő is eljött volna értem , viszont nagyon fáradt voltam már és pihenni szerettem volna, na meg levenni a borral átitatott felsőmet.

-Mit történt a pólóddal ? –tudakolta , miközben megtörölte a száját és végre elindult a szobánk felé.

-Az új srác így üdvözölt –mondtam neki , miközben segítettem levenni a ruháit és ráadtam a hálóingét.

-Ó , Dávid ! –sóhajtotta majd nevetésben tört ki .-Meg kell hagyni csinos kis darab.

-A szobájában voltál . Történt köztetek valami ? –puhatolóztam finoman , de a válaszadás helyett Gréti álomba zuhant.

Másnap reggel mire felébredtem a szobatársam már nem volt az ágyában, csodáltam is az erejét amiért fel tudott kelni , hogy zárthelyit írjon. Én biztos nem lennék rá most képest , pedig este egy kortyot sem ittam .

Tízkor kezdődött a valószínűségszámítás órám , amit a világon mindennél jobban gyűlöltem és nem is értettem, hogy miért kell  badarságokat tanulnom amit az életben sosem fogok használni.

Mire beértem szokás szerint csak az első sorban volt hely és ez nagyon frusztrált de nem tehettem mást , így helyet foglaltam ott.

Az óra elkezdődött én pedig megpróbáltam a tanárra koncentrálni és bőszen jegyzetelni , amikor valaki bekopogott a terembe.

Nem hittem a szememnek ..megint ő . Dávid.

-Elnézést professzor úr ! – szegezte a tekintetét az előadóra.- Óraütközésem van , ezért az ön óráját szeretném látogatni ezentúl ha nem gond.

- Jöjjön csak nyugodtan fiatal ember ! Még van itt egy hely az első sorban a hölgy mellett. –mutatott az üres székre és rám

Mikor Dávid meglátott kaján vigyor terült el a képén , leült mellém és mikor a professzor a táblára kezdett írni , teljes felsőtestével felém fordult.

-         Nocsak , milyen ismerős arcokat látok errefelé!

Nem válaszoltam neki , továbbra is körmöltem , de ő nem adta fel.

-         Szóval a gazdasági karra jársz. Érdekes, micsoda véletlenek folytán akadunk össze mindig. Most már elárulhatnád , hogy hívnak.

-         Ha nem zavar én a matek előadásra jöttem , nem pedig azért , hogy itt hallgassam ahogy produkálod magad. .Erre már nem jött válasz így nyugodtan koncentrálhattam .

A tanár úr imádott nekünk önálló feladatokat adni , majd a megadott idő elteltével kihívni valakit a táblához, hogy megoldja. Utáltam ezeket a kínos pillanatokat , hiszem a matek nem volt az erősségem , először vettem fel a tárgyat míg a csoporttársaim már több alkalommal , így semmit sem konyítottam az egészhez és általában csak annyit csináltam ilyenkor , hogy leírtam a feladatot aztán az üres papíromat szuggeráltam .

Ma természetesen pont én kerültem sorra.

-         Kérem hölgyem , próbálja megoldani a táblánál, ha elakad segítünk ! –mondta a tanár úr , én pedig teljesen kétségbeestem.

Összeszedtem minden bátorságom és felkörmöltem a feladatot , aztán megállt a tudomány. A professzorra meredtem .

-Sajnálom , nem tudok még nekiállni sem-vallottam be és közben lesütöttem a szemem .

-Nem gond , megkérjük a padtársát, hogy segítsen. –szólította fel Dávidot, aki azonnal kiugrott a padból , tehát lehetőségem sem volt rá , hogy a helyemre üljek.

Hirtelen nem tudtam miért nyúl a kezem felé , de aztán rájöttem , hogy a krétát akarta elvenni. Amikor a keze egy másodperc töredékig az enyémhez ért , megrázott, legalább annyira , mint a mosoly amit után eresztett meg.

-Nos- vakarta meg az állát , közben pedig elkezdte megoldani a feladatot. –Ehhez a feladathoz csupán a Bayes- tételt kell alkalmazni , aztán megy minden , mint a karika csapás- mondta jó kedélyűen , aztán mire odanéztem pikk-pakk meg is oldotta .

-Nagyon jó ! Köszönöm a megoldást- szólalt meg a tanár úr elismerően .Nekem pedig csak még jobban égett az arcom és alig vártam már , hogy visszaülhessek.

Óra után szinte menekültem a teremből de Dávid elkapta a karom.

-         Hé , bocsi , hogy bunkó voltam veled.

Őszintének tűnt , így hát válaszoltam.

-         Elfogadom a bocsánatkérést.

-         Megmondod a neved ?

-         Bambi

Felnevetett , de nem a gonosz módon.

-Akkor már sokat hallottam rólad tegnap este , kedves Bambi .Ez az igazi neved ?

-Nem .

-Akkor valami halál ciki amit titkolsz ?

- Bianka vagyok, de a barna szemem miatt azt mondják rám olyan vagyok, mint egy őz. Innét a Bambi név.

Ismét kuncogott.

-Mit hallottál rólam és kitől ?

-Én is kíváncsi lennék a helyedben . Gréta mesélt ,de azt nem árulom el mit .

- Az ágyban sok mindent kifecseghetett- magam sem értettem a hangomban bujkáló rosszallást meg amúgy sem voltam az típusú lány aki rosszat mondd a barátnőjére a háta mögött.

Úgy tett , mintha meg sem hallotta volta az előbbi , mondatomat.

-         Figyelj , jóvá szeretném tenni a tegnapit. Mi lenne ha segítenék neked matekból ?

-         Köszi , de nem kell segítség. –utasítottam vissza . Legalábbis tőle biztosan nem . –De azért rendes tőled.

-         Én a helyedben elfogadnám , jobb , mint tanárhoz járni és kemény összegeket kifizetni. Nem leszek seggfej , megígérem. Szerintem gondold át. Most mennem kell-jelentette ki az órájára nézve aztán már ott sem volt.

Figyeltem ahogyan végigszáguld a folyosón . Hibátlan feneke volt, abban a farmerban . De ez nem segít a dolgokon , nem akarom , hogy korrepetáljon , pedig nagy szükségem volna rá. Persze az sem utolsó szempont, hogy ingyen lenne. A hülye büszkeségem mégis fontosabbnak bizonyult.

Valószínűségszámítás órám után még jött egy számvitel is , szóval amire visszajutottam a koliba az agyam egy mosott rongyhoz volt hasonló.

Gréta épp akkor ébredt fel mikor beértem a szobánkba.

-Szia- köszönt álmosan.- Köszönöm, hogy tegnap összekanalaztál. Jövök neked eggyel  .

-Szívesen- ültem oda mellé.-Hogy sikerült a dolgozat ?

-Talán kettes meg lesz . Szörnyen hasogatott a fejem , soha többé nem iszom …Na jó legalábbis ezen a héten nem.- kuncogott

-Képzeld, együtt járunk az új sráccal matekra-tereltem finoman Dávidra a témát

-De ő mérnök nem ? Hogyhogy egy órát látogattok ?

- Ütközése van ,csak hozzánk tud járni

-Értem , helyes srác.

-Ennyi ?

-A látszat ellenére nem vevő rám .

-Az ágyából szedtelek ki .

- Részeg voltam, és csak ott volt hely. De nem ő ,,dugott "oda , sajnos.

- Azt mondta beszéltél neki rólam .

-Igen , így volt.Mondtam neki , hogy tavaly mekkora férfifaló voltál , idén meg még bulizni sem vagy hajlandó eljönni

- Kedves vagy –öltöttem ki rá a nyelvem , aztán csak reménykedtem benne, hogy Dávid nem gondolja, hogy ribanc vagyok.

Lehet , hogy mégis érdekel engem ez srác ?

Elindítom a történetem Sohamájus címmel , amely egy egyetemista lány , Bambi életéről fogsz szólni. a érdekel olvass tovább.

Sohamájus

1.fejezet

Minden egy bulival kezdődik

Egy borzalmas makroökonómia előadás után ballagtam a kollégium felé elmerülve a gondolataimban , mikor valaki hátulról megkocogtatta a vállam. A szobatársam Gréta volt az szokás szerint szuper csinos ruhát viselt és az arcáról olyan boldogság sugárzott , mintha épp Párizsba készülne.

-         Bambi , már legalább két perce szaladok utánad ! Nem hallattad, hogy a neved kiabálom ? –tudakolta miközben megpróbált lépést tartani velem a tízcentis magassarkújában .

-Sajnálom , de nem .Épp azon töprengtem , hogy ebben a félévben , hány tantárgyból fogok átmenni , mert eddig az összes órám olyan mintha mandarinul hallgatnám őket.

- Szeptember közepe van , nem kéne már most rágörcsölnöd. Lazíts !- bökött oldalba és hatalmas mosolyt villantott rám..- Ma különben is bulizni megyünk

Gréti minden héten legalább háromszor bulizott és mégis szuperül teljesített minden akadályt ami elé gördült. Imádták az egyetemen rengeteg barátja volt, így sosem volt híján a meghívásoknak. Persze én sem panaszkodhattam , de korántsem minősültem olyan központi személyiségemnek , mint a szobatársam. Sosem vágytam rá egyébként sem . Csak egy nagyon szűk kört voltam hajlandó magam köré engedni és az álmosolygás és az udvariaskodás amúgy sem volt az én asztalom.

-Nem hiszem , hogy ma veled tartok. Meg kell írnom egy beadandót és át kéne olvasom pár anyagot , nem akarok annyira elcsúszni mindennel , mint tavaly.

-Úristen , mikor lettél ennyire besavanyodott ? – szegezte nekem a teljesen jogos kérdést  én pedig komolyan elgondolkoztam rajta és végül arra jutottam , hogy tavaly túl sok időt szenteltem a pasiknak és még többet arra , hogy nyalogassam a sebeimet amiket ők okoztak, talán ezeredményezte, hogy elment a kedvem az élettől. Valahogy mindig az történt velem , hogy olyan pasikkal randizgattam akik eleinte nem érdekeltek , aztán ahogy egyre többet találkoztunk fülig beléjük zúgtam , ők pedig ekkor jelentették be , hogy nem éreznek irántam semmit , vagy sok a munkájuk és nincs számomra hely a naptárukban . Szóval a szerelemi életem romokban hevert. Ez rányomta a bélyegét az előző félévemre , ezért döntöttem el a nyáron , hogy szeptembertől csak a tanulmányaimra fogok koncentrálni.

Eszmefuttatásaim közepette vissza is értünk a koliba és mindketten nekiláttunk a dolgunknak. Gréta látszólag kicsit megharagudott rám , de most igazán nem voltam olyan hangulatban , hogy kiengeszteljem .

Elmentem zuhanyozni .Beálltam a forró víz alá és hagytam , hogy végigcsorogjon a fejem búbjától a testemen keresztül a talpamig. Olyan lényegtelennek éreztem magam . Mikor végeztem végigmértem magam a tükörben . Sötétbarna hajam ilyen vizesen a mellem alá ért a színe pontosan megegyezett a szememmel . A nyári barnaságom még mindig látható volt ilyenkor mindig vékonyabbnak láttam magam . Nem nevezném magam soványnak , de egészséges testalkatom volt, pontosan ott domborodtam és ott lapultam le ahol kellett. Sosem volt gondom a külsőmmel szerencsére.

Magam köré csavartam egy törölközőt és visszamentem a szobába. Gréti már tetőtől talpig fel volt öltözve , pedig még csak nyolc óra múlt.

-Nagyon korai vagy ma –állapítottam meg , és magamra kaptam egy hosszú pólót és egy bugyit aztán a hajam kezdtem dörzsölgetni.

- Igen , mert házibuli lesz Gergőéknél , új lakótársuk van akit így szeretnének bemutatni mindenkinek .

-Gólya ?

-Nem , most iratkozott át egy másik egyetemről. Azt mondják nagyon helyes. Lehet, bepasizok ma –kacsinott rám , majd spriccelt párat magára a parfüméből. –Biztos nem gondolod meg magad ?

- Köszi , de inkább pihenek

-Rendben , de ha mégis, tudod hol lakik Gergő . Megyek is. Puszi .köszönt el aztán cipőkopogás kíséretében elballagott.

Este átjött Bence ,az egyik nagyon jó fiúbarátom , hogy kísérjem le cigizni. Ugyan én nem dohányoztam , de mindig szívesem vele tartottam , hiszen ilyenkor kerültek elő a legjobb beszélgetős témák. Sosem hittem a fiú lány barátságokban , a miénk sem úgy indult , hiszen Bence egyszer bevallotta , hogy tetszem neki , de megbeszéltük a dolgokat és azóta minden rendben ment köztünk.Jó volt néha egy pasival megvitatni a dolgokat , mert teljesen új nézőpontokra világított rá.

-         Szóval Gréta bulizni ment ? –fújta ki a füstöt

-         Igen , házibuli van Gergőéknél, valami új srác költözött hozzájuk.

-         Ó igen , vele én is találkoztam . Dávidnak hívják , mérnöknek tanul , jó fej gyerek.

-         Akkor Gréti biztos ráhajt –nevettem , hiszen ismertem a barátnőmet. Imádott pasizni , viszont nem szerette őket megtartani.

-         Valamikor mi is kimozdulhatnánk egy italra . Amióta elkezdődött a szemeszter még sehol sem voltam. . A koliban pedig csak ugyan azokat a csajokat látom, kezd unalmas lenni –mosolygott rám sokatmondóan én pedig viszonoztam . Örültem ,ha lányokról beszélt , mert ilyenkor mindig megnyugodtam , hogy már nem rajtam jár az esze.

-         Jövő héten elmehetünk . De ha nem baj elhívom Grétit is? Ma besavanyodottnak nevezett.

-         És nem vagy az ? –ugratott Bence aztán visszaindultunk a szobánkba .

Úgy döntöttem korán lefekszem . Előkészítettem másnapra a ruháimat , összepakoltam a jegyzeteimet aztán agyba bújtam .

Hajnali egy órakor mobilcsörgésre  ébredtem . A kijelzőn Gréti számát pillantottam meg.

-Igen ? –szóltam bele rekedtes hangon

-…Bambii nagyon be ..be ..berúgtam –kuncogott a telefonba .-Éhhrtem tudnál jönni ?

-Egy óra van Gréta ! Nem tudnál ott aludni ?

-Ni..ni..ncs hely. És holnap zh-t kell írnom .Kééérlek –harsogta túl a zenét

- Rendben érted megyek-mondtam , aztán végszóra le is csapta a telefont.

Gyorsan megfésültem a hajam , magamra kaptam egy fehér pólót egy farmernadrágot balerinacipővel és a krémszínű ballonkabátom , hiszen már eléggé lehűlt az idő.

Szinte végig szaladtam a városon és lihegve csöngettem fel Gergőékhez. Körülbelül tíz percig nyomtam a csengőt , míg végül egy lány akit még sosem láttam ajtót nyitott.

Körbejártam az egész lakást , ami tele volt emberekkel , de egy ismerős arcot sem fedeztem fel . Néhol egymásba gabalyodott emberek smároltak az alkoholszagú félhomályban , de ház többi részében ittas emberek hevertek a padlón vagy merültek álomba a legkülönfélébb pózokban .Benéztem a fürdőbe , de ott sem találtam Grétát és mikor megfordultam , hirtelen hideg érzés futott rajtam végig. Az új fehér pólóm csupa vörösbor lett hála egy srácnak.

-Remek!- horkantam fel és a szemeimmel villámokat szórtam a fiú felé .

 -De zabos itt valaki ! –mondta , ahelyett , hogy bocsánatot kért volna

- Tönkre tetted a pólóm baromarc. Legalább egy ,,sajnálom”-ot elmormolhatnál.

-Először is – emelte fel a mutatóujját és képembe mászott ,annyira , hogy éreztem rajta az alkohol szagát , de egyáltalán nem volt kellemetlen- Te jöttél nekem. Másodszor, nem hiszem  , hogy illik így beszélni a házigazdával.

- Házigazdával –horkantam fel . - Ismerem az itt lakókat és veled még sosem találkoztam-aztán eszembe jutott. - Hacsak..te vagy az új srác

-Dávidnak hívnak , kedves mocskos szájú kisasszony-pukedlizett előttem , én pedig csak egyre jobban fel akartam képelni

-Ha akarod veszek neked egy új pólót , bár be kell valljam nekem így jobban tetszik , mert kiemeli a domborulataidat. –mért végig kajánul közben pedig a zselézett hajába túrt

A pólómra pillantottam ami teljesen a mellemre tapadt ráadásul melltartót nem vettem fel így a mellbimbóim élesen kirajzolódtak. Dühösen húztam magamon össze a kabátom és megkérdeztem tőle látta e Grétát.

- A szobámban van a folyosó végén –kacsintott rám én pedig se szó se beszéd elindultam megkeresni , de ő három lépés múlva utánam kiabált.

-Hé mocskosszáj , nem is mondtad, hogy hívnak !

- Ez nem véletlen –néztem vissza rá egy gúnyos mosollyal az arcomon , aztán ismét elkaptam a fejem. - Mekkora bunkó-nyugtáztam magamban , bár Grétának kétségtelenül igaza volt a jóképűségét illetően.

Ott rontjuk el az egészet , hogy azt hisszük van még lehetőségünk. Hogy életünk szerelme ad még egy esélyt, ott lesz  a pótvizsga vagy kapunk ennél jobb állásajánlatot is . De jobb ha minél hamarabb beismerjük, hogy ez nem így van . Persze számtalan ajánlatba ütközünk majd életünk során , de csak egy igazi létezik mindenből.Ami tökéletes nekünk.Ezt már abban a pillanatban tudjuk , amikor először találkozunk vele. De mi emberek kapzsik vagyunk , mindig jobbra vágyunk és egyből azon tépelődünk, hogy vajon kaphatunk még ennél is jobbat ?
Nem az a baj alapvetően , hogy mindig többet akarunk , hanem az , ha megkapjunk amire igazán  vágytunk nem elégszünk meg vele. Aztán mikor eldobjuk a megfelelőt és csak ócskább dolgok következnek , kétségbeesetten próbáljuk visszafordítani a dolgokat, de olyankor már késő, hiába átkozzuk magunkat vagy teszünk ígéreteket, ha visszaszerezzük megbecsüljük, olyankor már késő.
Tehát ha  valami olyanba ütközöl amit mindig is kerestél , ne gondolkodj , hogy lehetsz e még ennél is szerencsésebb , egyszerűen csak tartsd nagy becsben és élvezd minden pillanatát.

Belevágjak ?

Egyre többet agyaltam rajta az utóbbi időben , hogy lehet ismét el kéne kezdenem történeteket írni . Régen a twilight fanficeket imádtam alkotni és nagy népszerűségnek örvendtek , de mára már kinőttem a rajongói hévből így saját karakterekben gondolkodom. Míg meghozom a döntést, hogy elkezdem e , itt van egy kis ízelítő az egyik irományomból

-Miért mentettél meg ? –kérdeztem értetlenül s a térdeim még mindig remegtek .

- Ne kérdezz, csak fuss . Próbálta megőrizni a hideg vérét , de a szemében tükröződött a feldúltsága .

- Válaszokat akarok –követeltem tőle , a torkom elszorult s a szememben már könnyek gyűltek .

- Én meg azt akarom, hogy ne akadékoskodj !-horkant fel .Nincsenek számodra válaszaim ,Lana,. Tudom , hogy próbálod meggyőzni magad , de tévedsz , én nem vagyok jófiú.-vetette oda

- Nem érdekel , ha rossz vagy –jelentettem ki és farkasszemet néztem vele  .- Csak egyet akarok tudni-nyeltem egyet. – Szerettél valaha ?

Az erdő csöndje közénk telepedett , csak állt velem szemben szótlanul , s kék szemei szinte világítottak a holdfényben . Levette a fekete csuklyát a fejéről , s beletúrt kócos szőkésbarna hajába . Az arca megviselt volt . Közelebb lépett , alig választott el minket egy centiméter. Szaporán vettem a levegőt , akár csak ő .

- Válaszolj ! – szólítottam fel ismét

- Hát jó , te akartad – szólt bosszúsan és még közelebb tolakodott . – Utáltalak ,Lana. Téged és a barátnőidet . Ahogyan ártatlan emberek életét tettétek tönkre kacagva . Azt hittétek bármihez jogotok van ! Bosszút akartam állni a saját szenvedéseimért . El akartalak pusztítani , meg akartalak alázni,  ,  úgy , hogy azt érezd meg akarsz halni . –szikráztak a szemei.Megijesztett.

Nem tudtam tovább erős maradni , a könnyeim útnak eredtek . Szavai húztak a mélység felé , de ő még nem végzett a mondandójával

- Aztán egyre többet voltam veled ,és a sajátos kis bosszúmat egyéni módon magam ellen fordítottam –vallotta be Toby . – Beléd szerettem .

Ismét tele vagyok reménnyel ..és természetesen  félelemmel . Az újdonság varázsa megbabonáz .A várakozástól szinte remeg a testem minden porcikája ugyanakkor a gyomrom néha összerándul az idegességtől . Egy új fejezet , egy új srác . Új szerelem ? Vagy csalódás ? Hamarosan kiderül.

 Hogy lehet , hogy mindig csak arra tudok gondolni ami éppen nem az enyém ? A szerelem körül forog folyamatosan az életem annak ellenére, hogy csak nagyon rövid ideig tapasztalhattam ezidáig. Néha elgondolkodom , hogy vajon mások is így vannak ezzel ? Mert nekem tényleg semmi más nem kellene a boldogsághoz csak ez. Na jó hazudok . De én a szerelemet is egy alapszükségletnek gondolom , bár a Maslow piramis a harmadik rublikában helyezkedik el én legszívesebben a legelsőbe írnám . Tudjátok : alvás, evés, ivás ,szex, szerelem ..jól hangzik. Ebből már építkezhet az ember.Sosem éreztem magam szabadabbnak és biztosabbnak ,mint mikor fülig bele voltam zúgva egy pasiba. Olyankor valahogy lenyugszom , eltűnnek a kételyek ,magabiztosabb leszek és koncentrálhatok arra amiben igazán jó vagyok. Tudom , hogy nem kéne befolyásoljon az, hogy jelenleg nincs férfi az életemben , mert erős független nő vagyok blablabla. De lássuk be ez a kamu duma, amit mi szingli csajok nyomunk a foglalt barátnőinknek , sőt a legrosszabb , hogy magunknak is. Persze, nem baj ,ha jól érzed magad egyedül , én például rendkívül élvezem a saját társaságom akár hosszabb távon is , de most már úgy érzem jöhetne valaki aki levesz a lábamról.Akkor minden a helyére kerülne, és végre igazán boldog lennék.

Enyém leszel

El fogsz értem jönni, tudom. Felkérsz  táncolni egy cinkos mosollyal az arcodon, aztán úgy megpörgetsz  hogy nem tudlak többé elengedni.Mindig kinyitod majd előttem az ajtót, néha meg erősen a falhoz préselsz és hevesen megcsókolsz. Veszekedni fogunk nem egyszer , aztán sosem bírunk majd igazán haragudni a másikra. Ha távol leszünk egymástól a szívünk akkor is össze köt minket.Akarni fogsz úgy , mint senki mást és semmi nem fog tudni minket elszakítani egymástól, mert megtaláljuk egymásban azt amit eddig magunkban kerestünk.