-Miért mentettél meg
? –kérdeztem értetlenül s a térdeim még mindig remegtek .
- Ne kérdezz, csak
fuss . Próbálta megőrizni a hideg vérét , de a szemében tükröződött a
feldúltsága .
- Válaszokat akarok
–követeltem tőle , a torkom elszorult s a szememben már könnyek gyűltek .
- Én meg azt akarom,
hogy ne akadékoskodj !-horkant fel .Nincsenek számodra válaszaim ,Lana,. Tudom
, hogy próbálod meggyőzni magad , de tévedsz , én nem vagyok jófiú.-vetette oda
- Nem érdekel , ha
rossz vagy –jelentettem ki és farkasszemet néztem vele .- Csak egyet akarok tudni-nyeltem egyet. –
Szerettél valaha ?
Az erdő csöndje
közénk telepedett , csak állt velem szemben szótlanul , s kék szemei szinte
világítottak a holdfényben . Levette a fekete csuklyát a fejéről , s beletúrt
kócos szőkésbarna hajába . Az arca megviselt volt . Közelebb lépett , alig
választott el minket egy centiméter. Szaporán vettem a levegőt , akár csak ő .
- Válaszolj ! –
szólítottam fel ismét
- Hát jó , te akartad
– szólt bosszúsan és még közelebb tolakodott . – Utáltalak ,Lana. Téged és a
barátnőidet . Ahogyan ártatlan emberek életét tettétek tönkre kacagva . Azt
hittétek bármihez jogotok van ! Bosszút akartam állni a saját szenvedéseimért .
El akartalak pusztítani , meg akartalak alázni,
, úgy , hogy azt érezd meg akarsz
halni . –szikráztak a szemei.Megijesztett.
Nem tudtam tovább
erős maradni , a könnyeim útnak eredtek . Szavai húztak a mélység felé , de ő
még nem végzett a mondandójával
- Aztán egyre többet
voltam veled ,és a sajátos kis bosszúmat egyéni módon magam ellen fordítottam
–vallotta be Toby . – Beléd szerettem .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése