-Mit akarsz ? -kérdeztem türelmetlenül
-Téged -válaszolta és közben kajánul nevetett az ajtófélfának támaszkodva. Olyan pofátlanul magabiztos volt, hogy legszívesebben képen töröltem volna .
-Kezdem kicsit unni ezt a játékot .
Nem engedtem el a tekintetét , bele akartam látni a fejébe . Sosem tudtam megfejteni , mi lakozik benne . Mit jelenthet neki ez az egész ? Szórakozást , kihívást vagy valódi érzelmeket kissé nyers formában . Visszahúzta a száját és leengedte a karba tett kezeit .
- Mit szólsz egy kávéhoz ? Nem fogadok el nemleges választ , tudom , hogy imádod .
Nem akartam könnyen kaphatónak tűnni , viszont az sem lett volna túl jó , ha megint elűzöm mogorva viselkedésemmel .
-Oké -böktem ki végül és a beleegyezésem hallatán ismét elterült a képén a csibészmosoly.
-Vedd a kabátod ! -parancsolta és ő is felkapta a sajátját.
-Úgy érted , most ?
-Félek , ha tovább húznánk még kitalálnál valami kifogást.
Fogalma sem volt róla milyen nagyot téved. Amióta ismertem, azóta vártam , hogy elhívjon valahová .De nem firtattam a dolgot. Megfésültem a hajam és fújtam egy keveset a parfümömből közben persze láttam a tükörben ahogy sunyiban végigmért. Nem volt különösebben ellenemre. Felsegítette a kabátom, mert annak ellenére  , hogy néha hihetetlenül pofátlan és zavarba ejtő volt az illedelmesség nem veszett ki belőle.
A kávézóba vezető út csendesen telt csak sétáltunk egymást mellett és egyre gyakrabban ért egymáshoz a vállunk . Aztán végül megszólalt .
-Csak szerintem viselkedünk furán ?
Nevettem .
-Miért gondolod így ?
-Mert csendben kullogunk egymás mellett. Ez nem ránk jellemző.
Tényleg nem volt az , ahányszor feljött beszélgetni be nem állt a szánk . De az más volt. Kötetlen , semmi teher. Most viszont eléggé egyértelművé vált , hogy mit akarunk egymástól és ami még kínosabb volt, hogy egyikünk sem tudta kimondani .
-Kérdezz valamit -javasoltam
-Ez egy randi ?
-Szerinted az ?
-Előbb válaszolnod kell !
-Ez sok mindentől függ -húztam az agyát .
-Mitől ?
-Hé.Én következem ! Randi vagy nem ?
-Meg akarlak csókolni - mondta ki haláli nyugalommal a hangjában . Annyira meglepődtem , hogy elfelejtettem , hogy kell a lábaimat egymás után tenni, így hát megálltam . Ő is így tett .
-Mi tart vissza ?- halottam ahogy az én hangom mondta ki , de nem mégsem fogtam fel , hogy én voltam
- Visszacsókolsz ?
-Ezt csak egy módon tudhatod meg -feleltem és ő azonnal elkapott a csípőmnél . Egymás szemébe néztünk . Vággyal telien. Aztán az ajkát az enyémhez nyomta , az utca közepén . A legszebb hely volt ahová valaha is utaztam , még Párizsnál is . Visszacsókoltam . Jó ízű volt .Mohón merültem el benne . A kezemet a mellkasára tettem és közben éreztem milyen hevesen ver a szíve . Beszívtam az illatát és rájöttem , ha választanom kéne egy aromát amit életem végig szagolnom kéne ez lenne az .
Gyerekvisításra lettem figyelmes.
-Néjzd mami , csójkolóznak -ordította egy kisgyerek . Egyszer nevettünk fel G.vel . Elhúzódtam tőle egy kicsit , de a homlokunk még mindig összeért.
- Na gyere, ne rontsuk el a kisgyereket -viccelődött. -Meg aztán kávéról volt szó vagy nem ? -emlékeztetett majd megfogta a kezem és továbbindultunk ...

Már nem sokat kell várnom ..

Az emlékek milliónyi pillangóként repkedtek szívem rétjén , s nekem  az eszembe kellett vésnem , hogy amelyiket túl erősen szorítom , az előbb utóbb elveszíti a szépségét .

Öt perce sem ismertelek , mégsem akartam , hogy elmenj . Csak álltunk az ajtóban , nem tudom mi járhatott a fejedben , mert csak mosolyogtál ,én meg totál zavarban voltam . Ha tehettem volna azonnal a karodba omlok és engedtem volna, hogy addig csókolj amíg a lábamon bírok állni , sőt még az összerogyásom után is . De neked menned kellett s a szívemet is magaddal vitted. A szavadat adtad , hogy jössz még , én azóta is várlak.

Most kell, hogy magadhoz húzz , most kell , hogy akarj. Most kell , hogy tudd  én bizony érzem ami köztünk van . Ragadj el , csókolj ..nem kell , hogy bókolj .Ha most tepersz le végleg megadom magam.

Most az egyszer én akarok lenni a főszereplő , érted ? Nem akarok többé mosolyogva a háttérben állni amíg a barátnőmnek szerelemet vallanak . Nem akarom végighallgatni , hogy egy pasi arról áradozik , hogy mindent megtenne érte .
Én akarok lenni az a lány akiért valaki lehozná a csillagokat az égről és akin egy srác egész éjszaka rágódik . Azt szeretném ha utánam futnának az esőben és engem csókolnának úgy , mintha az életük múlna rajta . Könyörgöm,  a saját életemben is csak mellékszereplő bírok lenni . Ezen változtatnom kell.

Életkép

Elnyúltam az ágyamon és hatalmasat sóhajtottam. A gondolataim olyan súllyal nehézkedtek rám , hogy szinte összenyomtak . A gyomrom görcsben volt és sírni akartam , de nem tettem . Összekucorodtam és lehunytam a szemem. Hirtelen kopogtatást halottam .
-Gyere ! -szóltam ki és mire felkaptam a tekintetem ott állt előttem .
- Aludtál ? -kérdezte , mintha mi sem történt volna
- Nem , csak lefeküdtem, nem érzem magam jól
- Miattam ?
-Hogyne ..-forgattam a szemeim , de közben majdnem kiszökött egy könnycsepp.
Leült az ágyra és végigsimított az arcomon .
-Féltékeny vagy ?
-Hagyjál már a hülyeségeiddel .-toltam el a kezét
- Na figyelj . Tetszel nekem , elmondtam vagy százszor .Kedves vagyok veled , kereslek amennyire időm engedni , mégsem látom rajtad, hogy értékelnéd. Szóval bocsáss meg, ha nem akarok olyan busz után futni ami nem vesz fel.
- Értem , ha nem dobom le egyből a bugyim a kedves szavak után , akkor nem éri meg , igaz ?
- Ne forgasd ki a szavaim.
Nem válaszoltam. Egyszerre forrtam fel legbelül de ugyanakkor meg is könnyebbültem.Végre komolyan beszéltünk egymással . Nem kellett kihámozni semmit kétértelmű mondatokból , mert minden ott állt feketén fehéren.
- Akkor tévedtem ? -törte meg a csendet
-Miben ? -néztem végre a szemébe
-Ne játszd a hülyét -horkant fel én pedig felültem az ágyon , hogy egy vonalban legyünk.
- Tévedtél.-böktem ki végül. - Kedvellek , és ne mondd, hogy ezzel sem vagy tisztában . Én csak nem akartam rád telepedni .Teret adtam , hogy léphess , amikor akarsz . Eleinte működött is , de aztán abbahagytad. Most már tudom miért . Nem kaptál elég visszajelzést. Sajnálom . De úgy látszik , hamar túltetted magad a csalódáson..
-Nem volt köztünk semmi a csajjal .
- Ahhoz képest eléggé összedörgölőztetek. Tudod mit mindegy , nem az én dolgom.
-Tetszik , hogy féltékeny vagy . Sokkal szexibb , mint a jégkirálynő stílus.Táncoltunk, igen de nem érdemes kombinálnod. Én csak téged akarlak .
-Elhiszem neked, de mégsem tudom elhinni .
Egyre közelebb férkőzött az arcomhoz, közben az ujjai a csípőmön zongoráztak . Már alig bírtam levegőt venni , furcsa bizsergő érzés futott át rajtam.Megcsókolt , de olyan hevesen , ha nem az ágyon ültünk volna , tuti szétesek .Darabokra. Beletúrtam a hajába és még közelebb húztam .A másik kezem pedig a mellkasára tettem . Éreztem a kemény hasát a póló alatt. Mintha megállt volna az idő , csak ő és én a kis kollégiumi szobában . Olyan olt , mintha erre lettünk volna teremtve. Aztán zajra lettünk figyelmesek és szétrebbentünk. A szobatársam volt az .
-Ó , sziasztok ! Mit csináltok ? G , hogy ment az angol zh ? -kérdezte de meg sem várta a választ , hiszen szokás szerint pörgött . A konyhába ment kaját csinálni és zörgött az edényekkel.
- Jól ment -válaszolta G , majd összemosolyogtunk .Közben felvette egy hajtincsemet és szórakozottan birizgálta . Elvesztünk egymás szemében, mikor a szobatársam ismét betoppant.
- Már tudom miért van itt ilyen meleg-utalt játékosan ránk .Én még mindig vigyorogtam , mint a vadalma.
-Mennem kell , holnap zh .Még át kell néznem pár diát. Kikísérsz ? -kérdezte .Bólintottam és elindultunk .
Pár perc múlva a  lift előtt álltunk totál zavarban .
-Sok szerencsét holnapra. -mondtam végül. Megint megcsókolt .
-Most már tuti sikerülni fog -simított végig az arcomon . A lift megérkezett . Mielőtt az ajtó becsukódott kiszólt.
-Nyugi , most , hogy már tudom , van értelme teperni , keresni foglak .