Életkép

Elnyúltam az ágyamon és hatalmasat sóhajtottam. A gondolataim olyan súllyal nehézkedtek rám , hogy szinte összenyomtak . A gyomrom görcsben volt és sírni akartam , de nem tettem . Összekucorodtam és lehunytam a szemem. Hirtelen kopogtatást halottam .
-Gyere ! -szóltam ki és mire felkaptam a tekintetem ott állt előttem .
- Aludtál ? -kérdezte , mintha mi sem történt volna
- Nem , csak lefeküdtem, nem érzem magam jól
- Miattam ?
-Hogyne ..-forgattam a szemeim , de közben majdnem kiszökött egy könnycsepp.
Leült az ágyra és végigsimított az arcomon .
-Féltékeny vagy ?
-Hagyjál már a hülyeségeiddel .-toltam el a kezét
- Na figyelj . Tetszel nekem , elmondtam vagy százszor .Kedves vagyok veled , kereslek amennyire időm engedni , mégsem látom rajtad, hogy értékelnéd. Szóval bocsáss meg, ha nem akarok olyan busz után futni ami nem vesz fel.
- Értem , ha nem dobom le egyből a bugyim a kedves szavak után , akkor nem éri meg , igaz ?
- Ne forgasd ki a szavaim.
Nem válaszoltam. Egyszerre forrtam fel legbelül de ugyanakkor meg is könnyebbültem.Végre komolyan beszéltünk egymással . Nem kellett kihámozni semmit kétértelmű mondatokból , mert minden ott állt feketén fehéren.
- Akkor tévedtem ? -törte meg a csendet
-Miben ? -néztem végre a szemébe
-Ne játszd a hülyét -horkant fel én pedig felültem az ágyon , hogy egy vonalban legyünk.
- Tévedtél.-böktem ki végül. - Kedvellek , és ne mondd, hogy ezzel sem vagy tisztában . Én csak nem akartam rád telepedni .Teret adtam , hogy léphess , amikor akarsz . Eleinte működött is , de aztán abbahagytad. Most már tudom miért . Nem kaptál elég visszajelzést. Sajnálom . De úgy látszik , hamar túltetted magad a csalódáson..
-Nem volt köztünk semmi a csajjal .
- Ahhoz képest eléggé összedörgölőztetek. Tudod mit mindegy , nem az én dolgom.
-Tetszik , hogy féltékeny vagy . Sokkal szexibb , mint a jégkirálynő stílus.Táncoltunk, igen de nem érdemes kombinálnod. Én csak téged akarlak .
-Elhiszem neked, de mégsem tudom elhinni .
Egyre közelebb férkőzött az arcomhoz, közben az ujjai a csípőmön zongoráztak . Már alig bírtam levegőt venni , furcsa bizsergő érzés futott át rajtam.Megcsókolt , de olyan hevesen , ha nem az ágyon ültünk volna , tuti szétesek .Darabokra. Beletúrtam a hajába és még közelebb húztam .A másik kezem pedig a mellkasára tettem . Éreztem a kemény hasát a póló alatt. Mintha megállt volna az idő , csak ő és én a kis kollégiumi szobában . Olyan olt , mintha erre lettünk volna teremtve. Aztán zajra lettünk figyelmesek és szétrebbentünk. A szobatársam volt az .
-Ó , sziasztok ! Mit csináltok ? G , hogy ment az angol zh ? -kérdezte de meg sem várta a választ , hiszen szokás szerint pörgött . A konyhába ment kaját csinálni és zörgött az edényekkel.
- Jól ment -válaszolta G , majd összemosolyogtunk .Közben felvette egy hajtincsemet és szórakozottan birizgálta . Elvesztünk egymás szemében, mikor a szobatársam ismét betoppant.
- Már tudom miért van itt ilyen meleg-utalt játékosan ránk .Én még mindig vigyorogtam , mint a vadalma.
-Mennem kell , holnap zh .Még át kell néznem pár diát. Kikísérsz ? -kérdezte .Bólintottam és elindultunk .
Pár perc múlva a  lift előtt álltunk totál zavarban .
-Sok szerencsét holnapra. -mondtam végül. Megint megcsókolt .
-Most már tuti sikerülni fog -simított végig az arcomon . A lift megérkezett . Mielőtt az ajtó becsukódott kiszólt.
-Nyugi , most , hogy már tudom , van értelme teperni , keresni foglak .