Életkép

Elnyúltam az ágyamon és hatalmasat sóhajtottam. A gondolataim olyan súllyal nehézkedtek rám , hogy szinte összenyomtak . A gyomrom görcsben volt és sírni akartam , de nem tettem . Összekucorodtam és lehunytam a szemem. Hirtelen kopogtatást halottam .
-Gyere ! -szóltam ki és mire felkaptam a tekintetem ott állt előttem .
- Aludtál ? -kérdezte , mintha mi sem történt volna
- Nem , csak lefeküdtem, nem érzem magam jól
- Miattam ?
-Hogyne ..-forgattam a szemeim , de közben majdnem kiszökött egy könnycsepp.
Leült az ágyra és végigsimított az arcomon .
-Féltékeny vagy ?
-Hagyjál már a hülyeségeiddel .-toltam el a kezét
- Na figyelj . Tetszel nekem , elmondtam vagy százszor .Kedves vagyok veled , kereslek amennyire időm engedni , mégsem látom rajtad, hogy értékelnéd. Szóval bocsáss meg, ha nem akarok olyan busz után futni ami nem vesz fel.
- Értem , ha nem dobom le egyből a bugyim a kedves szavak után , akkor nem éri meg , igaz ?
- Ne forgasd ki a szavaim.
Nem válaszoltam. Egyszerre forrtam fel legbelül de ugyanakkor meg is könnyebbültem.Végre komolyan beszéltünk egymással . Nem kellett kihámozni semmit kétértelmű mondatokból , mert minden ott állt feketén fehéren.
- Akkor tévedtem ? -törte meg a csendet
-Miben ? -néztem végre a szemébe
-Ne játszd a hülyét -horkant fel én pedig felültem az ágyon , hogy egy vonalban legyünk.
- Tévedtél.-böktem ki végül. - Kedvellek , és ne mondd, hogy ezzel sem vagy tisztában . Én csak nem akartam rád telepedni .Teret adtam , hogy léphess , amikor akarsz . Eleinte működött is , de aztán abbahagytad. Most már tudom miért . Nem kaptál elég visszajelzést. Sajnálom . De úgy látszik , hamar túltetted magad a csalódáson..
-Nem volt köztünk semmi a csajjal .
- Ahhoz képest eléggé összedörgölőztetek. Tudod mit mindegy , nem az én dolgom.
-Tetszik , hogy féltékeny vagy . Sokkal szexibb , mint a jégkirálynő stílus.Táncoltunk, igen de nem érdemes kombinálnod. Én csak téged akarlak .
-Elhiszem neked, de mégsem tudom elhinni .
Egyre közelebb férkőzött az arcomhoz, közben az ujjai a csípőmön zongoráztak . Már alig bírtam levegőt venni , furcsa bizsergő érzés futott át rajtam.Megcsókolt , de olyan hevesen , ha nem az ágyon ültünk volna , tuti szétesek .Darabokra. Beletúrtam a hajába és még közelebb húztam .A másik kezem pedig a mellkasára tettem . Éreztem a kemény hasát a póló alatt. Mintha megállt volna az idő , csak ő és én a kis kollégiumi szobában . Olyan olt , mintha erre lettünk volna teremtve. Aztán zajra lettünk figyelmesek és szétrebbentünk. A szobatársam volt az .
-Ó , sziasztok ! Mit csináltok ? G , hogy ment az angol zh ? -kérdezte de meg sem várta a választ , hiszen szokás szerint pörgött . A konyhába ment kaját csinálni és zörgött az edényekkel.
- Jól ment -válaszolta G , majd összemosolyogtunk .Közben felvette egy hajtincsemet és szórakozottan birizgálta . Elvesztünk egymás szemében, mikor a szobatársam ismét betoppant.
- Már tudom miért van itt ilyen meleg-utalt játékosan ránk .Én még mindig vigyorogtam , mint a vadalma.
-Mennem kell , holnap zh .Még át kell néznem pár diát. Kikísérsz ? -kérdezte .Bólintottam és elindultunk .
Pár perc múlva a  lift előtt álltunk totál zavarban .
-Sok szerencsét holnapra. -mondtam végül. Megint megcsókolt .
-Most már tuti sikerülni fog -simított végig az arcomon . A lift megérkezett . Mielőtt az ajtó becsukódott kiszólt.
-Nyugi , most , hogy már tudom , van értelme teperni , keresni foglak .

Pontosan tudom , hogy nem a véletlen műve volt az , hogy találkoztunk . A részecskéink annyira vonzották egymást , hogy végül összecsapódtunk . Megmagyarázhatatlan erők vonzottak téged a küszöbömig , s talán magad sem értetted miért kopogtál végül be . De megtetted , s mikor kinyílt az ajtóm megértetted , nem csak te, hanem én is . Szerelem volt első látásra , sőt ahányszor látlak újra és újra belédbolondulok.

Számolom a napokat és magammal vitatkozom , hogy miért nem jön . Persze számos logikus okot fel tudok sorakoztatni , de ezek mit sem érnek ha a szívem szomorú . Hiányzik ha ébren vagyok , ha alszom , ha levegőt veszek , ha a kedvenc sorozatom nézem, vagy egy romantikus könyvet olvasok . Mindenhol érzem az űrt amit ő hagyott maga után . Mikor jössz már ? Nagyon várlak.

,,Csókolj meg és vessz el bennem "

Maggie Stiefvater : Linger

,,A gyomromban valami megfordult, amikor megfogtam a kezét, és
végigfuttattam az ujjaimat a tenyerétől az ujja hegyéig. A szemét félig
lehunyta, és amikor végeztem, elvette a kezét, és felült. A víz csobogott
és hullámzott körülötte. A kád szélére fektette a karját, az arca egy
vonalba került a szememmel. Tudtam, hogy megint csókolózni fogunk,
és tudtam, hogy nem kellene, mert ő máris a legalján volt, és én is oda
tartottam, de nem tehettem róla. Éheztem rá."

John Steinbeck : Édentől keletre

,,Az emberi elme egyik diadala, hogy képes biztosan tudni valamit anélkül, hogy elhiggye."

,,Ha valaki azt mondja, hogy nem akar valamiről beszélni, akor ezt rendszerint úgy kell érteni, hogy nem is tud egyébre gondolni."

,,– Mit szeretne olvasni? 
– Olyasmit, ami leveszi az eszemet a lábáról."

Maggie Stiefvater : Forever

,, Az a baj Cole St. Clairrel , hogy elhiszed minden szavát , és nem tudod elhinni egyetlen szavát sem .