-A gyermekkori emlékeidre gondoltam, és nekem is megvannak a sajátjaim.Június közepe volt, te nyolc éves voltál.Kint voltunk , mint most de a déli gyepen.Kiszöktünk a kastélyból mert sötét kellett, hogy legyen.
-Látni akartam a szentjánosbogarakat.Minden évben megpróbáltuk elfogni őket.
-Mindig aggódtál, hogy nem jönnek.És igazad is volt,néhány este jöttek néha meg nem.
-És mikor nem jöttek , sírtam.
-Én sosem aggódtam . Az öröm számomra a várakozásban volt....Veled. Nézz ki az erkélyen.
-Francis ! Ezt miattam tetted ? Szentjánosbogarak..
-A világ lehet egy sötét hely Mary , és bizonytalan és kegyetlen.Az egyetlen dolog ami számít, hogy együtt nézzünk vele szembe.Bármit is hoz a jövő te vagy az én fényem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése