Azt hittem egy idő után kinövöm majd a rajongást, de nem így lett . Nem is tudom , hogy ez jó vagy rossz dolog , persze már megtanultam , hogy nem kell sőt nem is szabad mindent fekete fehérben látni . Egy férfiért oda lenni örökös ész a szív ellen csatát eredményez .Bizonytalanságba kerget . Ha kedves velem azért van mert mindenkivel az vagy tetszem neki ? Ha bókol komolyan vehetem vagy csak a nőcsábászok kedvenc játékát űzi ? Ha mindig ír érdeklem vagy csak unatkozik? Oda szabad adnom neki egy darabot magamból vagy őrizzem meg a józan eszem? Valószínű erre senki sem tud olyan választ adni ami mindenkire érvényes lenne , viszont egy biztos , ha mindig a biztonságos oldalon játszol sosem fogsz olyan tapasztalatokkal , érzelmekkel gazdagodni amitől értékesebb ember leszel . A szerelemben és a rajongásban az a gyönyörű , hogy pozitív dolgok mellett ott vannak  , a játszmák és megpróbáltatások , amiket egy idő után megtanulsz észrevenni és a helyén kezelni . Szóval a legjobb amit tehetsz ha félig ésszel félig szívvel vágsz bele a dolgokba , nem baj ha megégeted magad legalább következő alkalommal már tudod mivel vagy kivel kell vigyáznod . Remélem , hogy az én esetemben ez a most következő legélesebb kanyar lesz a legtökéletesebb.